Itt az újabb BGY-ügy. Tomcat bombagyára után most Budaházy Györgyöt, az első számú magyar közellenséget leplezte le a zseniálisan konspiratív magyar titkosszolgálat. Kétségem sincs afelől, hogy nagyságrendileg annyira komoly bizonyítékaik vannak, mint akár az időközben jogerősen is felmentett Tomcat, vagy az UD Zrt. ellen. Ám a politikai nyomás talán minden eddiginél erősebb, így könnyen lehet, hogy látványos koncepciós perben, persze szigorúan függetlenül, mérsékelten és demokratikusan, letöltendőre ítélik. Elvégre kapott ebben az országban letöltendőt roma lányok megpofozásáért pár fiatal srác is. Annak kifejtését, hogy pl. a Budaházy terhére felhozható esetleges vétségek hogyan viszonyulnak a feltételesen szabadlábon lévő cigánybűnözőkéhez, netán eljárási hiányosságok miatt 3 év után kiengedett klántagokhoz, meghagyom a kurucoknak.
Függetlenül attól, hogy adott helyzetekben talán nem mindig tett megfelelő taktikai érzékről tanúbizonyságot, Gyuri valóban az az ember, aki bírja legmélyebb tiszteletemet. Ha csak száz hozzá hasonló, saját egzisztenciáját, családját is kockára tevő ember lenne ebben az országban, akkor ilyen események, mint amik az elmúlt lassan nyolc évet jellemezték, egész egyszerűen nem történhettek volna meg. Már csak azért sem, mert pl. a szavazatok már 2002-ben újra lettek volna számolva.
A hatalom pontosan tudja, hogy már csak hónapjai vannak hátra a jelenlegi pozíciójában, és mégsem riad vissza attól, hogy mindent egy lapra feltéve meghúzza ezt a gusztustalan lépést ellenségei ellen. Hogy mégis mi motiválja őket, azt talán megérthetjük, ha elolvassuk az alábbiakat. Lassan kezdem azt érezni, hogy teljesen elveszítették a realitásérzéküket, és ez komoly aggodalomra kell, hogy okot adjon. A legmeredekebb dolgok talán még csak most jönnek.
Nem nézhetjük tétlenül, ahogy országunkat szépen lassan lehúzzák az ázsiai szintre, kutyakötelességünk kiállni, amikor tényleg valódi veszély fenyegeti az alapvető szabadságjogainkat. Arra tudok csak kérni mindenkit, hogy negyedikén menjenek el tüntetni, továbbá lehetőségeikhez mérten adományokkal is segítsék azokat, akiket most és a jövőben hasonló módon készül majd meghurcolni a szélsőséges MSZP és az ultraszélsőséges SZDSZ által üzemeltetett demokratikus, békés, toleráns Köztársaság.
És aki azt meri állítani, hogy a fenti megállapítások túlzóak, az egész csak frázispuffogtatás, és semmi köze nincs a valósághoz, az olvassa el az aktuális fejleményeket a hírtévés riporterek drogügyével kapcsolatban, majd szégyellje el magát.
Nagyon nehéz egyáltalán csak elképzelni is, hogy miképpen lehet annyi pénzt elbaszni, amivel pár év alatt ennyire padlóra lehet küldeni az ország pénzügyi helyzetét. A Vastagbőrön most egy nagyon jól megírt cikk próbál segíteni felfogni a felfoghatatlant. Ritkán ajánlok olvasnivalót saját mondandó nélkül, de ez most kötelező. Klikk!
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy legszebb álmainkat is felülmúló jobboldali sikert hozott az EP-választás, az SZDSZ zseniálisan rossz szereplése felett érzett kárörömöt pedig talán még most sem sikerült ép ésszel feldolgozni. Mindössze egy szélsőséges párt szerzett mandátumot, ám őt is majdnem megelőzte a saját árnyékából kilépni látszó Jobbik. Először talán foglalkozzunk velük, és a nemzeti radikális táborral is.
A radikálisok: irány a Parlament?
Több mint egy éve írtam egy elég jól sikerült összefoglalást a radikális mozgalom közelmúltbeli történelméről, idén azonban a folytatás elmaradt, legfőképpen talán azért, mert gyakorlatilag az összes fontosabb esemény részletes kitárgyalásra került az ismertebb blogokon, és majd mindegyiket komoly viták kísérték. Egy rövid kronológiát azért összeraktam, mielőtt a feledés homályába vesznek az események:
2008 áprilisa: a Hollán Ernő utcai tüntetés és ellentüntetés, majd szabálytalan rendőri akciózás Tomcaték ellen a Clark Ádám téren. Morvai közbenjárásának köszönhető csak, hogy a tüntetők fele megússza a jogtalan őrizetbe vételt.
2008 nyara: a melegtüntetés sikeres ellehetetlenítése
2008 szeptembere: az őszödi beszéd évfordulóján tartott vonulásos tüntetés végén a rendőrök sikeresen provokálnak, majd brutális magabiztossággal verik szét a tüntetőket. A történtek miatt Tomcat nekimegy a Budaházy-Toroczkai duónak
2008 október 23: a vonulókkal szemben az áprilishoz hasonló körülzárásos módszerrel lép fel a rendőrség, az ő szempontjukból ismét sikeresen
2008 október-december: Tomcat nekiesik a Jobbiknak, később bejelenti, hogy indul a ferencvárosi időközi választásokon. A Jobbik rutinos versenyzőnek bizonyul, és a másolt kopogatócédulák ürügyén kizáratja az ismert bloggert.
2008 novembere: Magyar szurkolókat vernek össze a szlovák készenlétisek Dunaszerdahelyen.
2009 januárja: Pászor Albert, Miskolc rendőrfőkapitánya országos botrányt kavar azzal, hogy nyíltan beszél a cigánybűnözésről. A kapitányt leváltják, majd visszahelyezik.
2009 februárja: Marian Cozmát, a Veszprém kézilabdását meggyilkolják a cigányok egy szórakozóhelyen.
2009 március 15: a Jobbik és a Fidesz rendezvényén is régóta nem látott nagy számban jelennek meg, előbbi rendezvény végén a Bazilikához átvonulni akaró tömeget a rendőrség megpróbálja feltartóztatni, az oda mégis eljutottakat később Morvaival együtt minden ok nélkül lekönnygázazza
2009 március 21: Gyurcsány lemond
2009 április 5: Fritz Tamásék neve alatt Fideszes szervezésű tüntetés az előrehozott választásokért a Hősök terén, a gőzlevezetéssel elégedetlenek párezres csoportja a Gárda vezetésével a Kossuth térre vonul, az erre a vonulásra fel nem készült rendőrség nem meri feloszlatni a tömeget. Az este később félreértések miatt tragikomédiába fullad.
2009 április 14: Fritzék újabb tüntetésének végén a rendőrség könnygázzal szorítja ki az Alkotmány utcából a többezres tömeget, a gárdisták először kerülnek összetűzésbe a hatalmi szervekkel. Morvai felszólalása sem menti meg az eseményeket az unalomba fulladástól.
Öt megállapítást tehetünk a fenti, valószínűleg egyébként kiegészítésre szoruló kronológia tükrében:
Fentiek részben, de nem teljes egészében magyarázzák a Jobbik mostani sikerét. Jelenlegi eredményüket nem érhették volna el a két nagy hathatós közreműködése, és az SZDSZ ingyenkampánya nélkül.
Fidesz: a taktikázás működik, a stratégia megbukott
"Mit adott saját szavazóinak a Fidesz az elmúlt hét évben?" - tehetnénk fel a kérdést, ha kicsit populisták és gonoszak akarnánk lenni velük szemben. Nem vagyunk azok, kritikusok viszont annál inkább. A taktika, melynek lényege, hogy folyamatos kormányváltani akarást színlelve nem csinálunk semmit, hanem szépen megvárjuk, amíg saját magát veri agyon az ellenfél, jelenleg működni látszik. Talán most először le merem írni, hogy 2010-et innen már nem lehet elveszíteni. Még úgy sem, hogy 2004-től pontosan ugyanennyi mandátum megszerzése után sikerült eljátszani az előnyt. Ám akkor két évük volt rá, és az MSZP-nek is volt egy Gyurcsánya, meg egy még javában elkúrható országa.
A szavazók idegeit azonban nem kíméli ez a taktika. Gyakorlatilag beállt a támogatók száma egy állandó szintre, a százalékos eredmény pedig csak a többi választó részvételi hajlandóságának függvénye. Néha kicsit balról, néha kicsit jobbról többet csippent le a párt, ám az "egy a tábor, egy a zászló stratégia" ennél szélesebb réteget a heterogén jobboldali választóközegből nem képes megszólítani. A Jobbik remek szereplése igen jelentős részben köszönhető annak, hogy az utóbbi időben, amikor a fent részletezett módon alakult a közéleti tematizáció, a Fidesz ismét elment baloldali-kompatibilisebb csirkefarhát-politizálásba, miközben főellenségként már sokszor nem is az országot a padlóra küldő baloldalt, hanem a jobboldali egypártrendszert fenyegető jobbikot vélte megtalálni.
Akárcsak az SZDSZ esetén, a jobbik ellen folytatott hadművelet itt is kontraproduktív volt. A komolyabb tét nélkül zajló EP-választáson sokan húzták Morvai mellé az ikszet azok közül, akiknek elegük volt már a hét éve tartó gőzlevezetésből, a tehetségtelen szíjjártókból, csintalan elvtársakból, cserpalkovicsokból. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az ideiglenesen kétpólusúvá vált jobboldal történelmének egyik legfölényesebb győzelmét aratta, végérvényesen igazolva azon megállapításomat, hogy a heterogén "nembaloldali" választóréteg lefedése nem oldható meg egy párttal.
MSZP: végleg a padlón, vagy jön még a feltámadás?
Az országgal együtt sikeresen lepadlózták magukat is, Bajnaiból pedig nem tudtak eddig új államférfiút faragni, igaz nem is nagyon próbálkoztak. Az MSZP immár nem a mostani, hanem az azt követő választásokra kell, hogy készüljön. A csapdát felállították a Fidesznek: a gazdaság agyonnyomva, 2010 márciusától pedig elvileg az IMF-hitelt is el kéne kezdeni visszacsengetni. Ha ezzel a helyzettel a Fidesz képtelen lesz megbírkózni, és ismét feltámadnak az elvtársak, az országnak annyi, és ezen nincs is mit ragozni.
SZDSZ, MDF, LMP: szarkavarásra még mindig jók
A liberális másodvonalból megalakuló, most még jópofának látszó LMP lehet a jövő szadesza. Ahogy egyre nagyobbak és erősebbek lesznek, úgy lesznek egyre elviselhetetlenebbek, egyre jobban antinacionalisták, és egyre inkább rosszul értelmezett liberalizmusuk foglyai. Persze az is lehet, hogy megveszi őket kilóra az SZDSZ. Az MDF remek eszköz lehet még a szocik kezében, bármikor pontosan oda pozícionálható, ahol éppen ötszázaléknyi idióta szavazaó feltűnése vélelmezhető. Ja, amúgy pedig a Jobbik jön eggyel a szadesznak, mert ilyen jó kampányt halálos ellenségének párt még talán soha nem csinált a világtörténelem folyamán.
Mi lesz 2010-ben?
Egyrészt vér és könnyek, siralmas gazdasági helyzet, romló közérzet és életszínvonal. Másrészt viszont 1990 óta soha ennyire nem lehetett bízni jobboldali győzelemben, mint most. Innen csak akkor lehet veszíteni, ha Orbán Viktor tényleg ki akar mindenkivel baszni. Kérdés, hogy mennyire tud építkezni mostani sikerére a Jobbik. Hatalmas ziccer ez az eredmény, hiszen végre bebizonyosodott, hogy nem feltétlenül veszik el a szavazat, ha nem a fideszre adjuk a voksunk. Ezt azonban le is kell tudni kommunikálni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár a közel 15% nagyon nagy eredmény, ez mindössze 400 000 szavazót takar, ennyit pedig fénykorában már képes volt a Miép is begyűjteni. További szavazókat nyerni pedig nem lesz könnyű. Érdekes kérdés, hogy vajon tényleg van-e lehetőség kiábrándult, biztonságérzetüket elveszített ex-mszps hasznos hülyék további begyűjtésére, vagy az ehhez szükséges extra populizmus már visszaüt a pártra a mérsékeltebb szavazói körök irányából?
A fidesznél talán végre rájönnek, hogy sokkal eredményesebb lehet az élni és élni hagyni szövetségesi stratégia, mint a teljes tábort lefedni, a potenciális ellenfeleket megfojtani igyekvő eddigi irányvonal. Ha nem, az csak a 2014-es borzasztó bukta bekövetkeztének esélyét növeli. Az MSZP egy, a mostaninál valamivel meggyőzőbb szerepléssel pedig még mindig képes lehet visszaadni támogatóinak és tagságának a hitet és a reményt, szatelitpártjaival összefogva pedig utolsó leheletükig fognak küzdeni.
Esetleg nehezíthetné a jobboldal a dolgukat azzal, ha küzdelmüket a rájuk rohadó műanyag lakat mögül kéne folytassák.
Több ezer ellenzéki tüntető kedden megrohamozta a parlamentet és az elnöki hivatalt Magyarország fővárosában. A többnyire fiatalokból álló tömeg a rendőrök sorfalán áttörve behatolt a két épületbe, de később az erőszak beszüntetése mellett döntöttek és megegyeztek a rendőrökkel. Az új választásokat követelő ellenzék szerint a hatalmon lévő kommunisták szándékos hazudozással és hamis gazdasági adatokkal operálva, a kampányt végighazudva megtévesztették az embereket, és elcsalták a választást, csakhogy még egy ciklus erejéig hivatalban maradhassanak.
Betört a budapesti parlament és az elnöki hivatal épületébe kedden a vasárnapi parlamenti választás eredménye ellen tüntető több ezer fős tömeg. A hatalmon lévő kommunisták abszolút többsége ellen tiltakozók később megállapodtak az erőszak beszüntetéséről a rendőrökkel. A tüntetést szervező ellenzék vezetői új választásokat követelnek.
Kórházi források szerint legalább 30 rendőr és tüntető megsebesült a moldovai főváros központjában álló két épület védelmére kirendelt rendőrök és a legkevesebb tízezer fős tömeg összecsapásában.
A demonstrálók a kommunizmus megszüntetését és a szavazatok újraszámlálását követelő jelszavakat skandáltak, és minden mozdítható tárgyat megragadva rátámadtak a könnygázt és vízágyút is bevető rendőrökre. Az ellenállást legyűrve a tüntetők egy része behatolt a parlamentbe, ahonnan székeket, asztalokat és papírcsomókat dobált ki a betört ablakokon át az utcára. Ott a többiek nagy tüzet raktak a kihajigált holmikból. A parlament épületén belül is több helyen lángok csaptak fel. A demonstrálók egy másik csoportja behatolt az elnöki hivatalba, amelyet kora délutánra teljes egészében megszálltak.
Mielőtt túlzottan elfajultak volna az indulatok, a tüntetők megállapodtak a rendőrökkel. "Új választást akarunk, és nyerni fogunk" - jelentette ki kedden kora délután a többnyire fiatalokból álló, időközben némileg lehiggadt tömeghez beszélve Orbán Viktor, a parlamentbe bekerült két ellenzéki párt egyikének, a Fidesznek a vezetője.
A tömeg második hete tüntet az új válsztások mellett, miután az ellenzéki Fidesz hétfőn felszólította támogatóit, hogy egészen addig maradjanak az utcákon, amíg semmisnek nyilvánítják a miniszterelnökcserét, amivel az ellenzék szerint csak hatalmi agóniájukat kívánják a többszörösen megbukott kormányerők meghosszabítani.
Európa egyetlen volt kommunista pártja, az MSZP 2002 óta áll az ország élén.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfőn azt közölte, hogy a magyarországi parlamenti választások összességükben megfeleltek a nemzetközi normáknak.